Trianontól Öszödig - avagy a pestises hullák bedobálása Erdélybe

   Középkori krónikákban olvashatjuk, hogy annak idején amikor a tatársereg végighömpölygött Európán nem egy esetben igen drasztikus (de hatásos) cselt alkalmazott az ellenséges városokkal szemben, éspedig pestisben elhunyt, pestissel fertőzött katonák hulláit dobáltatták be a várfalakon át a leigázandók közzé.

A pestisek hullák meg is tették a magukét, s nem egyszer nem is a mongolok nyilai, hanem ezek a fertőző, oszló hullák bizonyultak a leghatásosabb fegyvereknek városállamok, népek elpusztításában, leigázásában. Nos, ez a hasonlat jutott ma eszembe, amikor a reggeli hírekben Gyurcsány Ferenc volt magyar szocialista miniszterelnök ismételten, a héten immáron sokadjára a Kossuth rádió reggeli műsorában is elmondta, hogy igenis hiba volt az elcsatolt részekre szorult magyarságnak visszaadni a magyar állampolgárságot, s az, hogy az önhibájukon kívül nemzetből kirekesztettekké vált határon túliak szavazati jogot is kapjanak, az már egyenesen felháborító, jelentette ki az őszödi „linkmájszter”.

Sumér gondo/lato/k

Neten olvastam az alábbi cikket.

Az minden esetre elgondolkodtató és laikus létemre is feltenném a kérdést: 

Az állítólagos honfoglalásunk óta eltelt kb. 1100 év alatt élt 40-50 generáció alatt hogyan veszthettük el ázsiai antropológiai jellegzetességeinket? Ennyi idő alatt ez lehetetlen. Az ázsiai eredetmítosz pedig úgy ahogy van egy hazugság, félrevezetés.

"Sir Leonard Wolley archeológus professzor,
ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:

"1939 óta kérelmezem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A Sumir nyelv - 7.000 éves volta dacára - ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török "unokaöcs" fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral."

Válasz Esterházy Péternek (Így gondozd a magyarodat)

Szerző: Florius
Vajon magyarnak tartja-e magát Esterházy Péter?

Ha igen, föltétlenül kiváncsi lennék az alábbi néhány dologra:

1. Fajtiszta magyar-é?
2. Vagy ha így jobban tetszik néki, anyja magyar szuka volt-é?
3. Vajon megfelelően gondozta-é őt?
4. vagyis például évente kétszer fürösztötte-é avagy netán többször, esetleg egyszer sem? Ez is baj lehet ám, mint azt a mellékelt ábra mutatja, főként pszichésen!
5. Vajon erogén zónáit megfelelő időben nemzetiszínűre festették-é?
6. Vajon rágalmazták-e őt is az általa leírt módokon?
7. Törődött-e a vizeletfoltokkal vazze!

ERDÉLYORSZÁGI LEVÉL avagy 13+1 jótanács az Erdélybe látogatóknak

szerző: Demeter Szilárd 

„1. Az erdélyi magyar közösség nem homogén massza, nem egy akol, hol juhainknak maradéka békésen kérődzik a nagy magyar történelembe belé. Sokfélét gondolunk a világról, és ez így van rendjén, tartsd ezt te is tiszteletben. Ha meg akarod mondani, hogy mit gondolunk mi, erdélyi magyarok, akkor kiröhögünk.

2. Felhős-borongós homlokod alól a jövőbe tekintve ne beszélj úgy tizenötmillió magyarról, hogy közben tízmillióra gondolsz. Észrevesszük. Hogy pontosan értsd: ez olyan, mint amikor Európáról beszélsz, de közben a legvidámabb barakk ideája lebeg a szemed előtt.

3. Nemzetállamból jössz nemzetállamba, de van egy lényeges különbség: erdélyi magyarként kisebbségben élünk, tehát a többségi logikádat nem mindig értjük.

HÉT ALAPVETÉS A CIGÁNYKÉRDÉSHEZ

E-mailben kaptam és 100% egyetértek a tartalmával és vállalom egyetértésem jogi következményeit is.  

1/ A magyar nép a cigányságot soha nem hívta be Magyarországra.
Soha nem volt szándékában tervszerűen letelepíteni.
A cigányság magától és önszántából jött erre a vidékre.
Önszántából kéredzkedett be a magyarság közé.
... 2/ A cigány népséget a magyarság jó szándékkal befogadta, azzal, hogy a nemzetbe beintegrálódva a magyar társadalom hasznos, építő, értéket teremtő tagjaivá váljanak.

Tisztelt Bíróság!

(a neten jött, nem tudom ki írta, de jő)
Tisztelt Bíróság!
*Kérdések egész sorával vagyok kénytelen a T. Bírósághoz fordulni. A T.
Bíróság által a közelmúltban, Dr. Dániel Péter úr ügyében hozott ítélet
olyan problémákat vet föl, amelyekre jogkövető állampolgári igyekezetem
dacára sem találok választ. A T. Bíróság minapi ítélete indoklásában
ugyanis úgy fogalmazott, hogy Horthy Miklós szobrának vörös festékkel való
leöntése "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos
figyelemfelhívás volt". Bár tisztában vagyok azzal, hogy Magyarországon a
bírói ítéletek nem precedens értékűek, mégis fontos kérdésnek tűnik, hogy a
T. Bíróság által is rongálásnak elismert cselekedet határai
kiterjeszthetőek-e, vagy pusztán Horthy Miklós szobrának vörösre mázolására
vonatkozik az erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos megítélés.*
*Mi rongálás és mi nem?*

Székely GPS

Elindulunk-e még máma? Nem másétt, de már erőst hazamennék.

Bukarestből

[Bukarest–Brassó [Bucureşti–Braşov] – E60, Brassó–Spesiszentgyörgy [Braşov–Sfântu Gheorghe] – DN11, Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda [Sfântu Gheorghe–Miercurea Ciuc] – DN12]

  

Külsőfődről

Ejsze, Tusványosra? Hun es vagyunk, no, aszongya, hogy Bukarest. Repülő, mi, ma már mindenki egy feszt repked, mondok magamnak, hogy ej, nem lesz ennek jó vége, lassan több a gép az égen, mint a madár. Csatolja bé magát, mer’ a polic nem viccel.