(a neten jött, nem tudom ki írta, de jő)
Tisztelt Bíróság!
*Kérdések egész sorával vagyok kénytelen a T. Bírósághoz fordulni. A T.
Bíróság által a közelmúltban, Dr. Dániel Péter úr ügyében hozott ítélet
olyan problémákat vet föl, amelyekre jogkövető állampolgári igyekezetem
dacára sem találok választ. A T. Bíróság minapi ítélete indoklásában
ugyanis úgy fogalmazott, hogy Horthy Miklós szobrának vörös festékkel való
leöntése "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos
figyelemfelhívás volt". Bár tisztában vagyok azzal, hogy Magyarországon a
bírói ítéletek nem precedens értékűek, mégis fontos kérdésnek tűnik, hogy a
T. Bíróság által is rongálásnak elismert cselekedet határai
kiterjeszthetőek-e, vagy pusztán Horthy Miklós szobrának vörösre mázolására
vonatkozik az erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos megítélés.*
*Mi rongálás és mi nem?*
A bírósági döntés kapcsán a magyar állampolgároknak sürgős
útmutatásra van szükségük abban a tekintetben, hogy mely szobrok
megrongálása tekinthető proszociális cselekedetnek, s melyek rongálása
értékelendő antiszociális tettként.
Milyen alapon kell eldöntenünk, hogy a magyar történelem jeles alakjait
mintázó köztéri szobrok közül, melyik szobor rongálható meg és melyik nem?
Melyik történelmi alak tekinthető felelősnek a maga korában elkövetett
gyilkosságokért, háborús bűntettekért, népirtásokért, és emberiség ellenes
bűntettekért, s melyik nem? Az a tény például, hogy ma elítéljük a vallási
türelmetlenséget elégséges indok-e arra, hogy az eretneküldöző, keresztes
háborúkat vívó magyar uralkodók szobrait megrongáljuk?
Kiterjeszthető-e az "erkölcsileg pozítív" mérce más létesítményekre is,
vagy efféle "társadalmilag hasznos" rongálásnak csak köztéri szobraink
esetében van helye? Emléktáblák, épületek, közparkok, esetleg egyéb emberi
alkotások, mondjuk gépek, gépjárművek esetén létezik-e proszociális
rongálás?
Fontos kérdések ezek T. Bíróság! Mert pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy
például egy autó felgyújtása, amely autó köztudottan környezetszennyező,
amely környezetszennyezés hatására globális felmelegedéssel, és mindenféle
ebből fakadó szörnyűséggel küzdünk, szóval egy autó megrongálása
tekinthető-e erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos tettnek?
*Ki rongálható és ki nem?*
De van ennél fontosabb problémám is a T. Bíróság ítélete
kapcsán. Nagyon nagy kérdés számomra, hogy a rongálás pusztán elhunyt
személyekkel kapcsolatban értelmezhető helyesnek, vagy élőkkel kapcsolatban
is. Mennyiben tekinthető erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos
cselekedetnek, az, ha egy rossz, gonosz, kegyetlen embert leöntök vörös
festékkel, vagy könnyű testi sértésben részesítek, azaz megrongálom?
A politikai felelősség kérdése is igen nehezen értelmezhető mostantól
kezdve. Megrongálhatjuk-e erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos módon
politikusainkat, akiknek kormányzása, illetve politizálása időszakában
gonosz, embertelen, vagy helytelen tetteket követett el a magyar
társadalom? Minden politikus felelős - és ezért proszociális módon
rongálható - a maga korában elkövetett bűnökért, visszaélésekért,
ostobaságokért, vagy csak néhányan? Egészen konkrétan megfogalmazva: Horthy
után Orbán, Mesterházy , Gyurcsány is leönthető piros festékkel, vagy nem?
És, ha nem, ugyan miért nem?
Tágabban értelmezve is jelentős az én problémám. A politikusokon túl,
milyen politikai aktivitást kifejtő személyek rongálhatóak meg erkölcsileg
pozitív, társadalmilag hasznos módon? Államfők? Miniszterelnökök?
Miniszterek? Parlamentin képviselők? Vagy akár egyszerű párttagok, netán
szavazatukkal antiszociális cselekedeteteket hitelesítő választók is?
*Mi az igazság és mi nem?*
Végezetül szeretnék útmutatást kapni az erkölcsileg
pozitív, társadalmilag hasznos tevékenység általános mibenlétével
kapcsolatban. A jogi tényállások sokaságán kívül, miféle cselekedetek
megítélésére terjed ki ezentúl bírói hatáskör? Honnan kell tudnom azt, hogy
egy cselekedet erkölcsileg pozitív tartalmú, vagy nem az? Én természetesen
tisztában vagyok azzal, hogy a társadalmi etika megszabja az erkölcsi
mércét, de eddig ez úgy működött, hogy belátásom szerint, személyes
értékítéletem alapján gondolhattam ezt helyesnek, amazt helytelennek. Most
azonban bírósági ítélet szabja meg, mi az erkölcsileg helyes. De mi az
erkölcsi kánon ezentúl?
A társadalmilag hasznos fogalmával kapcsolatban is súlyos problémával
küzdök. A társadalmi hasznosság ugyanis - mint arra a T. Bíróság bölcs
ítéletében utal - nagymértékben függ attól a társadalomképtől, amit
helyesnek vallunk. Az a történelmi értelmezés, amely Horthy Miklóst elítéli
és ezzel párhuzamosan Dr. Dániel Pétert lényegében felmenti, eddig pusztán
egy lehetséges történelemképnek tűnt. Egyik történész így, a másik úgy
értelmezte Horthy szerepét, és a tudományos vitával kapcsolatban eddig nem
volt lehetősége a bíróságnak arra, hogy ítéletet hozzon. Mostantól kezdve
van. De vajon a történelmi értelmezéseken kívül létezik-e preferált, azaz
erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos társadalomtudományi irányzat? A
szociológia, a politológia, a közgazdaságtan melyik iskoláját kell a
jövőben követnünk ahhoz, hogy tisztes állampolgárok lehessünk? Kiterjed-e
ezentúl a bírói igazságszolgáltatás a tudomány más területeire is?
Számíthatunk-e arra, hogy a T. Bíróság a részecskefizika, a molekuláris
biológia, vagy esetleg a matematika egyes kérdéseiben állást foglal?
És végezetül egy igen fontos, de annál egyszerűbb kérdés: hogyan
értelmezendő a jogbiztonság abban az országban, amelyben a bíróság nem a
törvények egyszerű és egyöntetű tényállása alapján ítéli meg a
cselekedeteket, hanem a saját kútfőből vett, olykor nagyon is zavaros
tudományos, féltudományos, sőt esetleg áltudományos vélekedései alapján?
Miféle igazságszolgáltatás az, amelyben a bíró személyes véleménye, mondjuk
a Horthy Miklóssal kapcsolatos ellenérzései fölülírhatják a jogi tényeket?
Törvénytisztelő (szeretnék lenni) Állampolgár
Tisztelt Bíróság!
*Kérdések egész sorával vagyok kénytelen a T. Bírósághoz fordulni. A T.
Bíróság által a közelmúltban, Dr. Dániel Péter úr ügyében hozott ítélet
olyan problémákat vet föl, amelyekre jogkövető állampolgári igyekezetem
dacára sem találok választ. A T. Bíróság minapi ítélete indoklásában
ugyanis úgy fogalmazott, hogy Horthy Miklós szobrának vörös festékkel való
leöntése "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos
figyelemfelhívás volt". Bár tisztában vagyok azzal, hogy Magyarországon a
bírói ítéletek nem precedens értékűek, mégis fontos kérdésnek tűnik, hogy a
T. Bíróság által is rongálásnak elismert cselekedet határai
kiterjeszthetőek-e, vagy pusztán Horthy Miklós szobrának vörösre mázolására
vonatkozik az erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos megítélés.*
*Mi rongálás és mi nem?*
A bírósági döntés kapcsán a magyar állampolgároknak sürgős
útmutatásra van szükségük abban a tekintetben, hogy mely szobrok
megrongálása tekinthető proszociális cselekedetnek, s melyek rongálása
értékelendő antiszociális tettként.
Milyen alapon kell eldöntenünk, hogy a magyar történelem jeles alakjait
mintázó köztéri szobrok közül, melyik szobor rongálható meg és melyik nem?
Melyik történelmi alak tekinthető felelősnek a maga korában elkövetett
gyilkosságokért, háborús bűntettekért, népirtásokért, és emberiség ellenes
bűntettekért, s melyik nem? Az a tény például, hogy ma elítéljük a vallási
türelmetlenséget elégséges indok-e arra, hogy az eretneküldöző, keresztes
háborúkat vívó magyar uralkodók szobrait megrongáljuk?
Kiterjeszthető-e az "erkölcsileg pozítív" mérce más létesítményekre is,
vagy efféle "társadalmilag hasznos" rongálásnak csak köztéri szobraink
esetében van helye? Emléktáblák, épületek, közparkok, esetleg egyéb emberi
alkotások, mondjuk gépek, gépjárművek esetén létezik-e proszociális
rongálás?
Fontos kérdések ezek T. Bíróság! Mert pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy
például egy autó felgyújtása, amely autó köztudottan környezetszennyező,
amely környezetszennyezés hatására globális felmelegedéssel, és mindenféle
ebből fakadó szörnyűséggel küzdünk, szóval egy autó megrongálása
tekinthető-e erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos tettnek?
*Ki rongálható és ki nem?*
De van ennél fontosabb problémám is a T. Bíróság ítélete
kapcsán. Nagyon nagy kérdés számomra, hogy a rongálás pusztán elhunyt
személyekkel kapcsolatban értelmezhető helyesnek, vagy élőkkel kapcsolatban
is. Mennyiben tekinthető erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos
cselekedetnek, az, ha egy rossz, gonosz, kegyetlen embert leöntök vörös
festékkel, vagy könnyű testi sértésben részesítek, azaz megrongálom?
A politikai felelősség kérdése is igen nehezen értelmezhető mostantól
kezdve. Megrongálhatjuk-e erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos módon
politikusainkat, akiknek kormányzása, illetve politizálása időszakában
gonosz, embertelen, vagy helytelen tetteket követett el a magyar
társadalom? Minden politikus felelős - és ezért proszociális módon
rongálható - a maga korában elkövetett bűnökért, visszaélésekért,
ostobaságokért, vagy csak néhányan? Egészen konkrétan megfogalmazva: Horthy
után Orbán, Mesterházy , Gyurcsány is leönthető piros festékkel, vagy nem?
És, ha nem, ugyan miért nem?
Tágabban értelmezve is jelentős az én problémám. A politikusokon túl,
milyen politikai aktivitást kifejtő személyek rongálhatóak meg erkölcsileg
pozitív, társadalmilag hasznos módon? Államfők? Miniszterelnökök?
Miniszterek? Parlamentin képviselők? Vagy akár egyszerű párttagok, netán
szavazatukkal antiszociális cselekedeteteket hitelesítő választók is?
*Mi az igazság és mi nem?*
Végezetül szeretnék útmutatást kapni az erkölcsileg
pozitív, társadalmilag hasznos tevékenység általános mibenlétével
kapcsolatban. A jogi tényállások sokaságán kívül, miféle cselekedetek
megítélésére terjed ki ezentúl bírói hatáskör? Honnan kell tudnom azt, hogy
egy cselekedet erkölcsileg pozitív tartalmú, vagy nem az? Én természetesen
tisztában vagyok azzal, hogy a társadalmi etika megszabja az erkölcsi
mércét, de eddig ez úgy működött, hogy belátásom szerint, személyes
értékítéletem alapján gondolhattam ezt helyesnek, amazt helytelennek. Most
azonban bírósági ítélet szabja meg, mi az erkölcsileg helyes. De mi az
erkölcsi kánon ezentúl?
A társadalmilag hasznos fogalmával kapcsolatban is súlyos problémával
küzdök. A társadalmi hasznosság ugyanis - mint arra a T. Bíróság bölcs
ítéletében utal - nagymértékben függ attól a társadalomképtől, amit
helyesnek vallunk. Az a történelmi értelmezés, amely Horthy Miklóst elítéli
és ezzel párhuzamosan Dr. Dániel Pétert lényegében felmenti, eddig pusztán
egy lehetséges történelemképnek tűnt. Egyik történész így, a másik úgy
értelmezte Horthy szerepét, és a tudományos vitával kapcsolatban eddig nem
volt lehetősége a bíróságnak arra, hogy ítéletet hozzon. Mostantól kezdve
van. De vajon a történelmi értelmezéseken kívül létezik-e preferált, azaz
erkölcsileg pozitív, társadalmilag hasznos társadalomtudományi irányzat? A
szociológia, a politológia, a közgazdaságtan melyik iskoláját kell a
jövőben követnünk ahhoz, hogy tisztes állampolgárok lehessünk? Kiterjed-e
ezentúl a bírói igazságszolgáltatás a tudomány más területeire is?
Számíthatunk-e arra, hogy a T. Bíróság a részecskefizika, a molekuláris
biológia, vagy esetleg a matematika egyes kérdéseiben állást foglal?
És végezetül egy igen fontos, de annál egyszerűbb kérdés: hogyan
értelmezendő a jogbiztonság abban az országban, amelyben a bíróság nem a
törvények egyszerű és egyöntetű tényállása alapján ítéli meg a
cselekedeteket, hanem a saját kútfőből vett, olykor nagyon is zavaros
tudományos, féltudományos, sőt esetleg áltudományos vélekedései alapján?
Miféle igazságszolgáltatás az, amelyben a bíró személyes véleménye, mondjuk
a Horthy Miklóssal kapcsolatos ellenérzései fölülírhatják a jogi tényeket?
Törvénytisztelő (szeretnék lenni) Állampolgár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése