2013. július 15.

Nyílt levél egy politikai kurvához

Nyílt levél Viviane Reding Asszonyhoz, az EU Igazság, Alapjogok és Állampolgárság Biztosához

Kedves Reding Asszony,

Hetven évig a bőrünkön tapasztaltuk és szenvedtük a náci és kommunista terrorizmusokat. Elérkezett az idő, amikor az élet már nem kínált semmit, amiért érdemes lett volna élni, amikor a gyermekszületés örömét bűntudat és felelőtlenség érzései váltották fel amiatt, hogy egy új életet hoztunk abba a kegyetlen embertelen világba. Népünk megelégelte azt az életet, és fellázadt a kommunista állam ellen, amelyet a Vörös Hadsereg megszálló egységei tartottak hatalomban. Reméltük, hogy a szabad világ, élükön az Egyesült Államokkal, mellettünk állt, hiszen közel 18 hónappal korábban Eisenhoover Elnök nyilvánosan megígérte, ha valamelyik szovjet csatlós állam fegyveres segítséget kér a kommunista uralom lerázásához, az Egyesült Államok megadja azt. A Forradalmi Kormányunk megkérte a segítséget. A segítség meg is érkezett használt ruhák, mosatlan fehérnemű és állott, megsárgult tejpor alakjában. Romlott tejpor az orosz tankok ellen. Vérünkbe fojtott forradalmunkat éveken keresztül követték a kínvallatások, deportálások, bebörtönzések, eltűnések, törvényen kívüli kivégzések és akasztások. Akkor rájöttünk arra, hogy csak magunkra számíthattunk. További önfeláldozás gyengített minket, ellenségeinket pedig erősítette. Különben is tíz millió embernek nem volt esélye 350 millió ellen. Taktikát változtattunk. Beszivárogtunk a terrorista felépítménybe, és belülről bontottuk le. Vele dőlt a Berlini Fal és a Szovjet Blokk.

2013. július 6.

Nyilatkozat a Nobel-díjra jelölt Tormay Cécile megvédéséről

 Nincs új a nap alatt: Tormay Cécile-t ismét antiszemitának bélyegezték. Akik bélyegeznek, azokat a tények sohase zavarják. Pedig a tények segítenek eligazodni még annak is, aki Tormay Cécile-től egy sort sem olvas. Melyek a makacs tények? Tormay Cécile-t, a világhírű magyar írónőt 1935-ben francia javaslatra egyhangúlag nevezik ki a Népszövetség legmagasabb rendű bizottsága, a Szellemi Együttműködési Bizottság élére. A Népszövetség az ENSZ elődje. Ezen bizottság élén Tormay Cécile Madame Curie-t követi: kizárólag feddhetetlen tudós asszonyokat tűntettek ki ilyen hatalmas pozícióval.

2013. június 3.

Emlékezés az 50 éve lerombolt brassói református templomra


 Lerombolt templom, felépült gyülekezetek – Emlékezés az 50 éve lerombolt brassói református templomra


1963-at írtak. Brassó belvárosában a romboló buldózerek fülsértő lármája hallatszott. Zúgtak a gépek, keserűen hallgattak az emberek. A templom riadt fájdalommal figyelte, amint testébe martak a vasfogak egyre nagyobb darabokat harapva ki falaiból. Ledőlt a torony, omoltak a falak, majd síri csend borult a tájra, a porfelhő is leülepedett. A város szívében keletkezett romhalmazt sietve hordták az egymás után sorjázó teherautók. Sietni, sietni! – ez volt a hatalom parancsa, hogy nyoma se maradjon ennek a rettenetes rombolásnak. Tűnjön el az emléke is egy templomnak, amely annyira sértette a szemüket.

Emberünk egy teherautó kormánya mögött ült, hordta a törmeléket ki a városból. Annyi sok társával együtt őt is kirendelték a munkára. Nem az ő temploma volt. Itt nem az ő hite szerint imádkoztak. Mégis valami belső nyugtalanság bántotta. Amikor a városon kívül kiürítette a törmeléket, szemébe csillant valami. Két fényes tárgyat, két réz falilámpát talált. Sietve rejtette el, nehogy valaki meglássa. Otthon is hosszú éveken át rejtegette, őrizte. Senkinek sem mert szólni róla…
A napokban bekopogott a parókiára egy asszony. Románul beszélt. Hozta a két lámpát és ezt a történetet. Az apja halálos ágyán kérte erre, hogy lelke megnyugodhasson, hogy jóvátehesse azt a munkát, amit annak idején rákényszerítettek. 

2013. március 27.

Trianontól Öszödig - avagy a pestises hullák bedobálása Erdélybe


   Középkori krónikákban olvashatjuk, hogy annak idején amikor a tatársereg végighömpölygött Európán nem egy esetben igen drasztikus (de hatásos) cselt alkalmazott az ellenséges városokkal szemben, éspedig pestisben elhunyt, pestissel fertőzött katonák hulláit dobáltatták be a várfalakon át a leigázandók közzé.

A pestisek hullák meg is tették a magukét, s nem egyszer nem is a mongolok nyilai, hanem ezek a fertőző, oszló hullák bizonyultak a leghatásosabb fegyvereknek városállamok, népek elpusztításában, leigázásában. Nos, ez a hasonlat jutott ma eszembe, amikor a reggeli hírekben Gyurcsány Ferenc volt magyar szocialista miniszterelnök ismételten, a héten immáron sokadjára a Kossuth rádió reggeli műsorában is elmondta, hogy igenis hiba volt az elcsatolt részekre szorult magyarságnak visszaadni a magyar állampolgárságot, s az, hogy az önhibájukon kívül nemzetből kirekesztettekké vált határon túliak szavazati jogot is kapjanak, az már egyenesen felháborító, jelentette ki az őszödi „linkmájszter”.

2013. március 22.

Sumér gondo/lato/k

Neten olvastam az alábbi cikket.
Az minden esetre elgondolkodtató és laikus létemre is feltenném a kérdést: 
Az állítólagos honfoglalásunk óta eltelt kb. 1100 év alatt élt 40-50 generáció alatt hogyan veszthettük el ázsiai antropológiai jellegzetességeinket? Ennyi idő alatt ez lehetetlen. Az ázsiai eredetmítosz pedig úgy ahogy van egy hazugság, félrevezetés.


"Sir Leonard Wolley archeológus professzor,
ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:

"1939 óta kérelmezem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A Sumir nyelv - 7.000 éves volta dacára - ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török "unokaöcs" fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral."

2013. február 23.

Válasz Esterházy Péternek (Így gondozd a magyarodat)

Szerző: Florius
Vajon magyarnak tartja-e magát Esterházy Péter?
Ha igen, föltétlenül kiváncsi lennék az alábbi néhány dologra:
  1. Fajtiszta magyar-é?
  2. Vagy ha így jobban tetszik néki, anyja magyar szuka volt-é?
  3. Vajon megfelelően gondozta-é őt?
  4. vagyis például évente kétszer fürösztötte-é avagy netán többször, esetleg egyszer sem? Ez is baj lehet ám, mint azt a mellékelt ábra mutatja, főként pszichésen!
  5. Vajon erogén zónáit megfelelő időben nemzetiszínűre festették-é?
  6. Vajon rágalmazták-e őt is az általa leírt módokon?
  7. Törődött-e a vizeletfoltokkal vazze!

2013. február 18.

ERDÉLYORSZÁGI LEVÉL avagy 13+1 jótanács az Erdélybe látogatóknak


szerző: Demeter Szilárd 

„1. Az erdélyi magyar közösség nem homogén massza, nem egy akol, hol juhainknak maradéka békésen kérődzik a nagy magyar történelembe belé. Sokfélét gondolunk a világról, és ez így van rendjén, tartsd ezt te is tiszteletben. Ha meg akarod mondani, hogy mit gondolunk mi, erdélyi magyarok, akkor kiröhögünk.

2. Felhős-borongós homlokod alól a jövőbe tekintve ne beszélj úgy tizenötmillió magyarról, hogy közben tízmillióra gondolsz. Észrevesszük. Hogy pontosan értsd: ez olyan, mint amikor Európáról beszélsz, de közben a legvidámabb barakk ideája lebeg a szemed előtt.

3. Nemzetállamból jössz nemzetállamba, de van egy lényeges különbség: erdélyi magyarként kisebbségben élünk, tehát a többségi logikádat nem mindig értjük.

2013. január 11.

HÉT ALAPVETÉS A CIGÁNYKÉRDÉSHEZ


E-mailben kaptam és 100% egyetértek a tartalmával és vállalom egyetértésem jogi következményeit is.  

1/ A magyar nép a cigányságot soha nem hívta be Magyarországra.
Soha nem volt szándékában tervszerűen letelepíteni.
A cigányság magától és önszántából jött erre a vidékre.
Önszántából kéredzkedett be a magyarság közé.
... 2/ A cigány népséget a magyarság jó szándékkal befogadta, azzal, hogy a nemzetbe beintegrálódva a magyar társadalom hasznos, építő, értéket teremtő tagjaivá váljanak.